A fast fashion márkák olyan tempóval haladnak , ami hosszútávon nem lesz fenntartható a bolygónk számára.

 A probléma több szálon fut: vannak olyan luxus divatmárkák, amelyek a tavaszi/nyári és az őszi/téli szezonon túl minden évben több kollekciót gyártanak.  E márkák némelyike azt a titkot is megosztja, hogy elégeti vagy felaprítja az el nem adott árut, ami még több szennyezéshez vezet. És ne is beszéljünk arról, hogy a luxusdivatipar csak nemrég tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy gyártási folyamatai környezetbarátok legyenek.

Aztán ott vannak a nyilvánvaló gyanúsítottak, vagyis a fast fashion márkák. Az olyan márkák, mint a H&M, a Zara és az ASOS sokkal gyakrabban és nagyobb mennyiségben adnak ki kollekciókat, mint a luxusmárkák. Ruháik vonzóak a megfizethetőségük miatt is, ami az olcsó munkaerő és az alacsony minőségű anyagok árán valósul meg. Ennek ellenére nem mindent adnak el, és a high fashion-hez hasonlóan a fast fashion-nek is gondot okoz az elhasználódott árukészlet selejtezése. A fast fashion felgyorsult gyártási ciklusának legaggasztóbb következménye azonban az, hogy mi, vásárlók, belenyugodtunk abba az elképzelésbe, hogy mindig többet, többet, többet kell vásárolnunk. A szekrényünkben felejtett ruhadarabokból mini hulladéklerakókat készíthetnénk.

 2021-ben a divat törésponton van, és a dolgok változnak. Egyes luxusmárkák, mint például a Gucci, bátran csökkentették az egy évben megjelenő kollekciók számát. Mások már hulladékból készült anyagokkal terveznek, vagy új kreációkat készítenek a már nem használt ruhákból (lásd az "Upcycled by Miu Miu" kollekciót, vagy Margiela Recicla vonalát). A vásárlók még mindig többet akarnak, de már alternatív források után kutatunk. A vintage divat és a kölcsönzési szolgáltatások száma egyre nő, ahogyan a fiatalabb vásárlók száma is, akik csak fenntartható, etikus vagy helyben készült ruhákat szeretnének.

Ami a fast fashiont illeti?

Azok a márkák, amelyek azzal a küldetéssel indultak, hogy mindenkit stílusos ruhákba öltöztessenek, ma már egy másik küldetésen vannak - hogy ezt úgy tegyék, hogy közben minimalizálják a környezetre gyakorolt káros hatásukat. Az alábbiakban néhány olyan kezdeményezést emelünk ki, amelyeket a fenntarthatóság nevében indítottak el.

Looop by H&M

2020 októberében a H&M elindította a Looopot: egy olyan rendszer, amely a régi ruháidat újakká alakítja. A svéd fast fashion óriáscég egy speciális újrahasznosítási technológia segítségével megtisztítja a vásárlók által leadott használt ruhadarabokat, szálakra aprítja és fonallá fonja őket. Ezt, valamint a hozzáadott új alapanyagokat (természetesen fenntartható forrásból) felhasználva, az eredeti ruhadarab tulajdonosa számára egy új dizájnt készítenek. A Looop rendszer nem használ vizet vagy vegyszereket, és sokkal kisebb hatással lesz a környezetre, mintha a ruhadarabot a semmiből készítenék el. A Looop-ot Svédországban vezették be, de a H&M azt tervezi, hogy világszerte kiterjeszti a rendszer alkalmazását üzleteire. A szolgáltatásnak is van díja, de azt teljes egészében a fenntartható anyagokkal kapcsolatos kutatásokra fordítják majd. Jane Goodall környezetvédelmi aktivista, valamint SZA R&B énekesnő már rajong értük.  

Re.Uniqlo by Uniqlo

2020 Szeptemberében az Uniqlo bevezette Re.Uniqlo kezdeményezését, amely arra ösztönzi a vásárlókat, hogy adományozzák régi Uniqlo ruháikat, hogy azokat újrahasznosítsák vagy újrahasználják. Az előbbiek esetében a japán márka új ruhákat készít belőlük, amelyeket aztán eladnak. Már bemutatta az újrahasznosított pehelykabátok kollekcióját is.. Azokat a ruhákat, amelyeket nem lehet megmenteni, az Uniqlo helyette alternatív üzemanyaggá fogja újrahasznosítani, amely csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Ami a Re.Uniqlo "újrafelhasználás" részét illeti, a márka humanitárius, nonprofit szervezetekkel dolgozik együtt, hogy a használt ruhákat rászorulóknak, például menekülteknek és katasztrófa áldozatainak juttassa el.

 Join Life by Zara

A Zara 2015-ben vezette be Join Life kezdeményezését, amely két részből áll. Az első a Join Life címke, amely fenntartható nyersanyagokból, például bio pamutból, újrahasznosított poliészterből és Tencel Lyocellből készül. A Zara 2025-re kizárólag ilyen anyagokat kíván használni minden kollekciójában, valamint 80 százalékban tiszta energiával kívánja működtetni gyárait. Célja továbbá, hogy 2023-ra nulla veszélyes vegyi anyag kibocsátása és nulla hulladéklerakóba kerülő hulladék keletkezzen. A Join Life egy ruhagyűjtő programot is tartalmaz, hasonlóan a H&M és az Uniqlo programjaihoz. A spanyol márka az összegyűjtött ruhákat olyan nonprofit szervezeteknek adományozza, mint a Vöröskereszt, a Caritas, az Oxfam és az Üdvhadsereg. Idén a Zara kibővíti a programot egy gyűjtési szolgáltatással, így a vásárlók akár otthonról is adományozhatnak. A szolgáltatás eddig Spanyolországban, valamint olyan világvárosokban működik, mint Peking, Sanghaj, London, Párizs és New York. 

Neked mi a véleményed a fast fashion márkákról és kezdeményezéseikhez ?